Megjelent a Zala Megye Gazdaságáért kiadványban 2022-ben a Zala Hírlap mellékleteként.
A kiadvány elérhető ezen a linken.
AZ ÉLET HÚZZA A HATÁROKAT, DE A CSALÁD NÉLKÜL NEM MENNE
Majdnem pontosan tizenöt éve indította vállalkozását a zalaszentgróti PENDLI ISTVÁN. Fő profiljának a fűrészáru-előállítás speciális területét, a faapríték gyártását és értékesítését választotta, amely 2009-től meghatározó tevékenysége cégének. Jelenleg 30 dolgozót alkalmaz és évi közel 150 ezer tonna biomassza-alapanyagot állít elő és értékesít.
A kamara – munkáját elismerve – most Zala Megye Gazdaságáért díjjal jutalmazta.
– Vállalkozásom törekszik új, modern technológiai megoldások alkalmazására. A gazdálkodási eredményből fejlődik az alkalmazott technológia és a telephely színvonala egyaránt. Cégünk rendelkezik a minőségirányítási rendszertől kezdve a vállalatirányítási rendszeren keresztül a veszélyes és nem veszélyes hulladékkezelési engedélyekkel. A biomassza-alapanyag erőművi előkészítését végezzük, amit az ajkai és a tatabányai erőműbe szállítunk.
– A biomassza-alapanyag, a faapríték kiváló megújuló energiaforrás.
– A faaprítékkal kezdtünk, ma viszont már az előbb említett hulladékkezelési engedélyek mellett feldolgozunk vasúti talpfát, lomtalanításból származó bútort, tuskót, továbbá szelektálunk, rostálunk sziácsot és minden fűrészipari mellékterméket.
Mindezen anyagoknak a termeléséhez rendelkezünk megfelelő eszközzel. Az aprítást teljes mértékben mi végezzük, de az évi 5000-5500 kamion anyagot nem tudnánk csak saját erőből szállítani, illetve az anyag termelésébe, deponálásába is bevonunk alvállalkozókat.
– Milyen munkaterületeken van szükség a szakértelmükre?
– Állami megrendeléseken, útépítéseken, vízügyi társaságoknál, erdészeteknél, erdőbirtokosságoknál, magánszemélyeknél, hulladékudvaroknál. Hogy érthetőbb legyen, például az útépítéseknél a nyomvonal kitűzését követően mi vagyunk az első vállalkozás. A területet teljesen le kell takarítanunk, a fát le kell termelnünk, annak egy részét az államnak be kell szolgáltatni, a hulladékokat fel kell dolgozni, elszállítani, és a területet felmart állapotban kell átadnunk az építőipari cégeknek. Az erdőbirtokosságoknál, erdészeteknél, magánszemélyeknél termeléssel, alapanyagszedéssel és aprítással foglalkozunk, illetve az ültetéshez szükséges talajelőkészítéssel. A hulladékudvarokban rostáló és szelektáló gépsorokra van szükségünk ahhoz, hogy a lakossági zöldhulladékból megfelelő minőségű biomassza-alapanyagot tudjunk előállítani az erőművi értékesítéséhez.
– Mi kell ehhez a munkához a gépeken kívül?
– Nap mint nap más helyen dolgozunk, mostoha körülmények között, nagyon drága eszközökkel. Éppen ezért ez a munka komoly logisztikát és egész embert kíván. A domborzati és az éghajlati viszonyok folyamatosan nehezítik a munkánkat. Az iparágunk meglátásom szerint a 2008-2010-es építőipar szintjén van, amely állapot sürgős beavatkozást igényel.
Pendli István szerint az élet húzza meg a határokat. A kamarai jelölést fontosnak tartja, de nem az ő érdeme csak, hogy eddig eljutott, hanem a családé és a közösségé, azoké, akikkel mindennap együtt dolgozik.
– Ha a közeljövőben beszédet kellene mondanom, akkor úgy kezdeném, hogy jó géneket örököltem. Nagyapámtól határozottságot és kitartást, édesapámtól kézügyességet kaptam. A legfontosabb számomra a családom, a párom, és akiért mindennap érdemes dolgozni, az a nyolcéves kislányom. A legnehezebb a közösséget összetartani, azon dolgozom, hogy a napi rutin mellett az embereim munkához való viszonya ne változzon.
– Jövőkép?
– Amíg bírjuk, kitartunk!
JÓNA ISTVÁN
