A fenntartható erdőgazdálkodás statisztikai adatok szerint magyarországon 2,9 millió m3 tűzifát bocsát ki évente. Az erdészeti biomassza potenciál becsült fűtőértéke 50-60 PJ.
A biomasszából származó energia végső soron napenergia.
Hazánkban a 2020-ra tervezett megújuló energia részarányt az erdészeti biomassza potenciál mintegy 40%ban képes biztosítani.
Jellemzői:
– a fafaj jelentősen befolyásolja a vágási ellenállást. Az erdei fenyőhöz viszonyítva a kocsánytalan tölgy 1,5-szeres, az akác 2-szeres ellenállást mutat.
– A fa fűtőértéke, (bár hihetetlen) minimális mértékben függ a fa fajtájától, viszont nagymértékben függ a nedvesség tartalmától.
A fa apríték mérete
A méret és az energetikai felhasználás módja meghatározó. Az elterjedt tüzelőberendezések homogén aprítékot igényelnek. Az apríték méretére az aprító gép vágószerkezetének kialakítása, beépített rosta, illetve az apríték utólagos rostálása van hatással.
Jó minőségű fa apríték késes vagy dobos vágószerkezettel állítható elő.
A korábbi ÖNORM szabvány szerinti G elnevezéssel jelölt besorolás alapján G30-as, G50-es, G80-as, illetve G100-as aprítékot határoztunk meg. Ezt váltotta nemrégiben az EN 14961-1 szabvány, mely szintén a fő frakcióméret, illetve a maximális és átlagos aprítékhossz, valamint keresztmetszet alapján osztályoz. Jó minőségű fa apríték késes vagy dob aprító berendezéssel készíthető.
|
Osztályok az EN szabvány alapján |
ÖNORM szabvány |
A fő frakció (min. 75%) szemcsemérete |
Finom frakció maximális aránya |
Durva frakció maximális hossza és aránya |
Maximális felület |
|
P16A |
~ G30 |
3,15mm <= F <= 16mm |
<=12% |
|
1 cm2 |
|
P16B |
~ G30 |
3,15mm <= F <= 16mm |
<=12% |
|
1 cm2 |
|
P45A |
~ G50 |
8mm <= F <= 45mm |
<=8% |
|
5 cm2 |
|
P45B |
~ G50 |
8mm <= F <= 45mm |
<=8% |
|
5 cm2 |
|
P63 |
~ G60 |
8mm <= F <= 63mm |
<=8% |
|
10 cm2 |
|
P100 |
~ G100 |
16mm <= F <= 100mm |
<=4% |
|
18 cm2 |
A jó minőségű faapríték (wood chips) nem keverendő össze a fadarálékkal (hog-fuel), mely általában a kalapácsos aprítógépek, illetve shredderek segítségével készített, tépett darálékot jelenti, és automatikus adagolású aprítékkazánokban nem használható.
Nedvességtartalom szerinti csoportosítás:
Nedvességtartalom szeint M20-as (száraz), M30-as (tárolható), M40-es (korlátozottan tárolható), M55-ös (nedves) és M55+ (friss vágásból származó) aprítékokat különböztethetünk meg egymástól. Az M utáni szám a százalékos nedvességtartalomra utal. Természetes módon a faapríték fűtőértéke a nedvességtartalom növekedésével fordított arányban változik. Továbbhasznosítás (brikettálás, pelletálás) esetén a faapríték aktív szárítást igényel.
Hamutartalom alapján történő csoportosítás:
A kereskedelmi forgalomba hozott faaprítékok esetében hamu és idegenanyag-tartalom alapján A1 és A2 osztályokat különböztethetünk meg. Az A1-es osztály csekély, 1% alatti hamutartalommal bír, míg az A2 esetében a százalékos arány 1-5 között mozog.
Egy köbméter apríték fűtőértéke nedvességtartalmától függően akár nagyobb is lehet, mint ugyanennyi rönkfának. Ez annyit jelent, hogy a körülbelül 150-200 Kg/köbméter fajsúlyú apríték 3,5-4,5 kWh/kg fűtőértékkel bír.
Az aprítékfából keletkezett hamu szintén hasznos másodnyersanyag; talajjavító anyagként alkalmazható, víz és tápanyag visszatartó és rendkívül gazdag ásványi anyagokban.
A fa apríték egyéb felhasználása
Mulcs – apríték mint talajtakaró
A mulcs a talaj megmentője, gyomelnyomó, és lebomlása után növeli a talaj humusztartalmát. Ezenkívül segít megtartani a termőtalaj nedvességtartalmát, csökkenti az eróziós hatásokat és növeli a talaj szervesanyag-tartalmát. Használhatjuk fák, bokrok körül, valamint a kerti ágyásokban. A mulcs rendszerint hántolt vagy darabolt fakéregből készül.
Cellulóz – faapríték a papírgyártásban
A fának csak bizonyos részei használhatóak cellulóz előállításához. Ezek a geszt és a háncs. A fakéreg nem alkalmas erre a célra; túl alacsony a rosttartalma. A cellulóz előállítás egyik fő követelménye a homogén méretű faapríték. A kérget is felhasználhatjuk a papírgyártó üzemben szükséges gőz fejlesztéséhez fűtőanyagként.
Játszótéri faapríték – ütésvédő anyag
A játszótéri faapríték egy igen elterjedt és közkedvelt anyag. Környezetbarát és egyben természetes alternatívája a gumiaprítékból készült játszótéri felületeknek. Elsődlegesen balesetvédelmi szempontokból használjuk. Amennyiben 30 centiméter mélyen terítjük, akár 3 méterről történő esés energiáját is képes hatékonyan csökkenteni.
Energetikai összehasonlító táblázatok
